Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

6. szám

( 86 '. Az epe kiürítésére és az egész test, kivált a duczrendszer megrázkódtatására, felingerlésére, kivált a hánytatót használtam, melly nemcsak a láznélküli epés gyomornál, hanem a csorvás gyöngébb lázakban is, néha egyszer elegendő volt és minden egyéb szert szükségtelenné tett. Sokszor azonban nem volt elég az egyszeri hányás, hanem minekutána a test az első hányás után megszabadult az epés állapottal, xíjra egy kétnapi jóllét után ismét epés kiömlést hozott az új lázroham, hogy megszabaduljon a kártékony anyagtól a test. E szerint sokszor kétszeri sőt háromszori hányás is volt szükséges, mellyet ugyan hashajtó szerekkel segíteni, de elkerülni nem lehetett. A vériirités nemcsak ott volt helyén, hol valódi helybéli lobot lehele észrevenni, hanem ott is, hol a vérrendszer igen fel lévén izgatva, általános lobot lehete következtetni a vérben; illyen esetekben megakasztatván a véreresztés által a szerfeletti izgékonyság az edény és idegrendszerben , és a lobos vér eltávolíttatván, a láz is tetemesen csökkent, gyöngébb lefolyású lett, és mind az orvoslásnak mind a gyógyitó életerőnek inkább engedett. E szerént ha a láz nagy erejű volt, valódi agy-ingerlékenységgel, tüdőlobbal járt? vagy hol a hasüterek nagy dobogásábúl vértorlódást lehete következtetni, a kiüritők előtt vérbocsátást kelle használnom, vagy ha a kiüritők után inkább jelenkezlek ezen bélyegző kórjelek, azután eszközlenem, hogy ekkép a lázat sem nagy erőre kapni ne engedjem, sem azonban a beteget ne gyöngítsem, hanem a kórt mérsékelvén biztos haladást adjak a természetnek, hogy kiszabott időre bírálást eszközöljön. Kiürítetvén az epe, elűzetvén a lob, és az egész kór mérsékeltetvén, a még hátra lévő epés anyag javítására , a felizgatott vér és idegrendszer csilapitására, legnagyobb sikerűnek és különszernek tapasztaltam a