Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)
5. szám
( 76 ) 15. §. Minden esztendő végével köteles az országos kormányszék, tekintetbe vévén a tagok számát és a levont költségeken túl fenmaradó pénzösszet, az özvegyek és árVák számához képest a gyámolitásra fordítandó tőkét meghatározni. Elviil szolgáljon ezen pontra nézve, hogy, mint már említtetett, az egész egyévi jövedelem ezen czélra szétosztassék. A fölsegélésül kiosztott pénzmennyiség hivatalos lapok által tétessék nyilvánossá. 16. §. A 14. §. értelme szerént valamennyi özvegyek és árvák, az egyesület létesítésétől kezdve csupán egy esztendő lefolytával számolhatnak nyugpénzre. Az első évben elhunyt rendes tagok özvegyei és árvái a következő esztendő januar elsejétől kezdve húznak segedelmet az egyesületiül. 17. §. Ha a nyugpénzt követelhetők száma olly csekély lenne, hogy egyre egyre évenként 40 tallérnál több jutna, mert legalább első 10 év alatt a nyugpénznek ezen sommát felülhaladni nem kellene, akkor az évenként megtakarított fölösleg a főtőke gyarapítására fordítassák. 18. §. Valamelly elhunyt egyesületi tagnak nyugpénzt követelhető örököseihez ezek tartoznak: I. annak özvegye. II. törvényes gyermekei , még a 18-dik évet meg nem haladták. Ezen követelők jogai tekintetéből következő elvek szolgáljanak sinormértékül: 1) a nyugpénzre rendesen legközelebb számolhat az özvegy;