Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

4. szám

( 56 '. nyavalyát gyógyithatlannak mondja, Heim pedig 30 esetnél többet hoz föl, mellyekben a gyógyítás neki sikerült: W eikard kétkedik a nyavalyának létezésén, s az összegyűlt vizet csak halál után támadt izzadéknak (exsudat) tekinti; Sau vages, mi figyelemre méltó, illykor annál több vizet talál mindig, minél később történik a bonczolás. Legtöbben az agyvízkórt egyedül az előrement agylob következményének tartják; *) — mások, mint Richter'(specielle Therapie Bd. III. S. 184) a rendéntúli képző tehetséget, (Vermehrung der bildenden Thátigkeit) veszik legközelebbi okának. **) A millyen határozatlanok még sok nyavalyáknak természete felül az orvosi állitások, szintolly tökélytelen legtöbb gyógyszereknek az életmüvezethezi (Organismus) viszonyainak ösmérete is. Nem szándékom a gyógyszereknek névjegyzékéből egyeseket előidézni állitásom bizonyításául; de olvassuk csak leg*) De akkor tehát minden vízkárt — ascites, hydrothorax, anasarca, egyedül az előre ment lobtól kellene származtatni , holott ezen vizgyülevények (Wasseransammlungen) inkább a zsonghíányos állapot következményinek tartatnak. A lobnak legfönsőbb fokán majd mi sem választatik el: azért részemrul azt hiszem: hogy ezen vízelválasztás az agynak borítékaiban, ha bár jelen légyen is a lob, egyedül akkor történhető, midőn a lobos állapot jobbadán már engedett s az előrement túlizgatásra (Uiberreiz) zsongtalanság következett. De azon kívül miért nem lehetne eredeti gyöngeséget is ezen részekben a vizválasztás okául fölvenni ? — **) De én azt hiszem, hogy szerfölötti képző tehetség inkább álterméket (Afterorganisationen) leend maga után hagyó, s talán ezekkel az agyüregeket betöltendő , de aligha higvízzel; s illykor pedig az agynak tömege nem találtatnék (mint többnyire szokott lenni) lágynak, fölolvadottnak, higanfolyónak. (Haasu chronisch« Krankh. Bd. III. S.556),