Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

3. szám

( 43 ) d. Medicin 1. K öt. 19.a gyógymüvészetet egykorunak állítja lenni a embernemmel, és legvalószínűbben, s mára 400 évvel urunk születése előttit tudományczimmel tiszteli meg (lap. 13). A fájdalmak, kinok, a mint Ádám Évának csabaitól elvakítva megszögé paradicsomban teremtőjének atyai parancsát, azonnal társai levének kisebb vagy nagyobb mértékben az emberi nemnek; de egyszersmind egy természeti ösztönt is lehele belénk alkotónk , mellynél fogva fájdalminkon segíteni iparkodunk, s ez közös tulajdonunk még az oktalan állatokkal is. Ádám,s Éva éltökben nem lehetének fájdalmak nélkül, s ekkor bizonyosan iparkodának magukon segíteni, s igy hát már ők valának első collegáink, az emberi nem szaporodtával a fájdalmak, nyavalyák, de egyszersmind elválhatlanul s lépcsőnként a gyógytapasztalatok is nőttön nőttek; s mind •ezeknek ezer viszontagságon s változáson keresztül mente utáni egybegyűjtése s a józan ész általi rendbeszedése , teszi a mai orvostudománynak fogalmát. Mit köszönhet az emberi nem a gyógytudománynak, azt a részrehajlatlan biráló hálával s .könnyen átlátandja ; minden nap látunk ápolásunk mellett betegeket gyógyulni, kik puszta természet ereje által, tehát gyógyszereknek hozzájárulta nélkül, vagy épen nem vagy sokkal több időnek lefolyta alatt lennének előbbi épségeket visszanyerendők. Vegyük fontolóra a gyakorlati gyógytudománynak fő ágazatait: a b e Így ó gy mű vé szete t, sz eb és zsé g e t, szemész s ég et, szülé s zséget. Az elsőben orvosi segedelmünk, kivált a köznép előtti okvetetlenül legkétségesb, legbizonytalanabb, minthogy itt magát a korhelyet szemeinkkel ki nem vethetvén, csak merő küküneményekbül gyanifgatunk, következtetünk abelkó rra is; s épen azért, ha következik is lassadán gyógyszereinkrejavulás, nem mindig hitethetjük el betegeinkkel, gyakran önmagunkkal sem, hogy ezen javulás