Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)

3. szám

( 35 ) Elmélkedések gyógytudományunkban tapasztalatokat el nem dönthetnek, mert azok ezekbül eredők ; nem akarom azonban a tiszta észnek haszonteljes munkálatait a gyógytudományból kirekeszteni, sőt inkább ez választja ki s szedi össze közgyűjteménybe s tudományos rendszerbe az ezredek óta tett tapasztalatokat. Józan ész tapasztalatoknak hiányával hasonló a lángeszű épitészhöz, ki tudna ugyan diszes palotákat épiteni, de hibáznak az épitéshöz megkívántató anyagok; puszta tapasztalatoknak bár milly bő gyűjteménye pedig nem különbözik áz építési anyagoknak egyvelegétől, mellybiil biztos építész nélkül magábul építmény soha nem leend. Csak hogy az ábrándszülte kényvélemények (hypotheses) korlátoltatnának meg valamennyire tudományunkban; hány új meg új rendszer, gyakran legnevetségesb, lépett már föl az orvosi szinhelyre, büszkélkedvén mindenik egyszerűségével, tisztaságával, s gyógybiztosságával; a jó mindenikből az anyatudományba , az ezredek csalhatlan tapasztalásain alapulóba kegyesen fölvétetvén, a hiányos, nevetséges vagy épen ártalmas a józanabb utókor által azon semmiségbe löketett vagy löketik majdan vissza, mellybül erede, s mellyen alapula. A régibbeket elmellőzvén, említem csak Hoffmann Fridiiknek, a mult század első felében létezett inechanico dymanicum rendszerét! Hoffmann tulajdonkép eclecticus volt, ö a régibb Íróknak orvostudományi nézeteiből magának egy külön rendszert alakiía, melly minden belösszefiiggési hiánya mellett is neki az akkori korban nagy hirt szerzett , s olly vak buzgó védőkre akadt, hogy Stahlnak egykorú, sokkal elmésb, s a természettel sokkal egyezőbb nézetei általa eltolattak. Ezen tetszőleg meghatárzott rendszeren alapuló eclecticismus, melly azonban csak elszaggatott álli'tásokbul álló mesterséges szövedék volt, sokat ártott a tudományhaladásnak, ámbár Hoffmann (kinek szokott mondásai közül csak 3*