Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 5. félév, 1-25. sz. (1840)
14. szám
-( 223 ) egyesülvén, egymáshoz képest positive és negative, égető és égettetőkép állónak; azért az elemek participiale formativumátul nyelvünkön legjobb volna elállani, mindenikre az anxj formativnmot használni, mint ezt már Irinyi J. űr meg is kezdette, a mennyiben egy később adandó oknál fogva az oxygeniuin savító magyar nevét éleny-re változtatta. Az any formativumára nézve az elemeknek, mellyet ajánlani nekem volt szerencsém, azon megjegyzésem van boldogult Schuster elemek magyar elnevezése ellen, hogy az valóságos formativum lévén, nyelvünk alaptermészete szerint, a mint a gyökszók kemények vagy lágyak, annak is any, vagy eny-re kell változni, honnét rézany mész-any s-tb. nyelvünk természete szerint nincs jól formálva, hanem réz-e ny, mész- eny - nek kellene lenni. Az any szóforniativum részint arany megő szavunk analógiája után választatott, részint pedig az any-a szónak lévén gyöke materia -1, Stoff- ot tévén, kívánságunknak minden oldali ul megfelel — Ugyancsak országunk számára kidolgozott gyógyszerárszabásunk magyarra fordításakor a tökéletes oxydum-ok kitételére az ag, a tökéletlenekére pedig az acs formativum vétetett föl ajánlatomra, hogy ekkép a három formativum any, ag, és acs közt, any az anyának, ag az agg vagy öregnek, az acs az öcsnek lévén gyöke vagy módositása, bizonyos vegytani atyafiság, viszonyosság keletkeznék; ám de a fölebb megmondott oknál fogva boldogult Sch us t er által ezen formativumok sem voltak jol használva, mert nem rezag, hanem rézeg-nek kellett volna lenni. Ki a fölebb abc- rendbe hozott elemek újabb elnevezését nyelvünkön vizsgálja, rá fog akadni, hogy azok jobbadán fordítva vannak, ágyp. o. napany titanium, titanustól; — nemit any (mit tán ezen eszme szerint jobb lett volna szomjany - nak nevezni) tantalium, a szomjazó tantalustól; az édany, a glyciumból fordítattak. Ugy de
