Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)
5. szám
( 68 ) egy részét teszik s természet törvényei alatt vágynák; és ha helyesen állithatni, hogy a physical világban létező magnetismus-nak, electricismus-nak állatokban érzékenység és izgékonyság felel meg: úgy előre lehet gondolni , hogy a vas erejének leginkább az állati életerőre kell irányozva lennie. Azokban, kik vassal élnek , e következendő jelenségek mutatkoznak : büdös felböfögés, gyakori székelés , fekete bélsárral; kellemes pir a halvány részeken , mik az előtt pirosollani szoktak; étvágy és állati meleg növekedése; vidámság ; ütérvere's és izmok erő telly essége ; kibocsátott vérnek szokatlan nagy pirossága s készsége a megalvasra. IIa vassal visszaélés történt: azütérverés sebes és keménny é válik; hőség es ny ugtalanság áll be; hajlam származik gy uladásokra, vérfolyásokra ; sőt oktalan állatokban a lép is öszvezsugorodot'nak tapasztaltatott. Hatása tehát a vasnak kiterjed a rostokra ; mert az ütérverés sebesebb, az állati meleg nagyobb, a székelés szabadabbá lesz; kiterjed a nedvekre, különösen a vérre: mert ennek szine pirosabbá válik s formáló ereje (vis plastica) növekszik; kiterjed az életerőre: mert az izmok lazságát, gy öngeségét feszesség és erő, a lélek komorságát bádjadtságát vidámság és elevenség váltja föl. Külön hatással van a nemző részekre; ezek ugjan inkább a tenyésző mint az állati életerőnek művei .• működésűk mindazonáltal s átalában a nemzés, felsőbb osztálybeli állatoknál, kivált az embernél , izgekonyságfól és érzékenységtől sokat függ; s midőn a vas vért hajt a nemző részekre, •— rostáit ez< knek erősiti, — érzékenységét fölmagasztaltatása vagy lealáztatásahoz képest, tompítja vagy élesíti: ugyan akkor a nemző részekel- és kiválasztásukat rendbe hozza, s az alvó tenyészetet bennük felkölti. Erezek közt ez egyedül nem méreg; s Hahnemann azon észrevetele hogy a vasas hegyek s vizek körül lakék egésségtelenek, talán csak annyiban igaz, a mennyiben betegek mindenütt találtatnak.