Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

5. szám

( 66 ) kék szinnel; gubicsfestvény és kéngyulatsavtól pedig fekete szinnel. Találtatik a' földnek mind ó's, mind újabb formaltatási rétegeiben; sőt készül az mindennap mind az egész természetben, mind különösen az emberi vérben ; fölszál a levegőbe is ; nevezetesen Humbold Freyburgban tapasztalta, liogy nyitva volt üveg edényeinek fenekére a levegőbül vas rozsda szált ; söt Sáros vármegyében két mázsányi; Siberiában pedig 16 mázsányi esett le , mit Pallas Pétervárra vitetett. Tiszta vasany, melly t. i. a leirt tulajdonokkal bírna, ritkán találtatik; többnyire eggyesülve szokott lenni kénnel, savakkal, földekkel, s ez utolsó esetben vas és agyag együtt néha golyóbis formát képeznek, melly megszáradván, üregében zörgő magot rejt, ezen golyóbisokat, régiek véleménye szerént, sasok hordják föl fészkeikbe s onnét eredett elneveztetésük Aetites = aquila. Említést érdemelnek a vasnak azon három nemei, mik tisztán savitóval egyesülvék u. m. tükrődző vasércz, aczél szinű és fényű, millyen Elbában az egész Rio hegye;- csillámló vasércz barna, ragyogó, könnyen lefúható és az újhoz ragadó lemezekkel, millyen Szepes vármegyében sok van; végre vörös vasércz, mi, ha fest és morzsolható, veres rozsdának (ochra rubra) mellyből vörös festék készül, vörös kréta ; ha erősen öszveálló s nem fest, vörös vaskőnek (lapis ferri ruber); ha szálas szövetji vérkőnek (haematites) mondatik. Idegen részektől megtisztitatik a vas legnagyobb munka és fáradtság által; készítetnek ugyan is torony magosságú Öntő kemenczék; ezek vas és szén rétegekkel egymást fölváltva megtöltetnek; alattuk nagy tüz gerjesztetik; s minekutána chemiai bontakozás és vegyülés útján az idegen részek vagy elszállottak , vagy új testekké alakultak, és a vas magától a savitótól, melly szénnel eggyesül, megszabadult; a kemenczék alól kinyittatnak, és a meg ömlött vas különkülönbféle formákban, mik több fadarabokból keszittetnek, hogy a hűléskor kiterjeszkedő