Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

2. szám

( 28 ) I. A kina jóságának vegytani jelei. A kínahéj lényeges zsongitó (tonicum) és lázszüntető elemeit a kínaluganyok (China - alkalien) — a kínai és czinkonal — (Chinin u. Cinchonin) teszik; de a csersav (Gerbesäure) is nevezetes és gyógyhatású létrésze a kinának, mivel tőle függ ennek összehúzó és részint egyszerű zsongereje is. — Svédhonban azon törvény divatozik, úgy mond B e r zel i u s, hogy minden az országba bevitt kínahéj gubicsforrázattal ( infusum gallarum) , kénsavú vassavitaccsal (schwefelsaures Eisenoxydul) , kocsonya —, és hánykőoldattal (Galerte — u. Brechweinsteinlösung) kísérhetik meg; — -és íme több mint 16-évi tapasztalás azt tanította, hogy a leghathatósabb kínahéjak azok légyenek, mellyek a kocsonya — és hánykőoldat leginkább kiválasztják (praecipitálják) — vagy más szavakkal, mellyek a legtöbb cserenyt (tanin) foglalják magokban. a.) A kínaluganyok kémszerei. A' kínai és czinkonal legjobb kémszerét (reagensét) a gubicsforrázat teszi, melly velők egyesülvén az olódzhatlan gubicssavú kínálla és gubicssavú czinkonallá (gallas chinini, et gallas cinchonini) leszen. Azon kínahéjak tehát, mellyek az említett kémszer alkalmazata után a váladékot (praecipitatum) a leggazdagabban adják, a kínai és czinkonal dolgábul is a legdúsabbak. b.) A csersav kémszerét a kocsonyaoldat teszi, melly csersavú kocsonyás váladékot ad ; de a kénsavú vassavitacs oldata is kémszere a csersavnak, melly fekete zöld, csersavú vasbul álló váladékot képez; — és végre a hánykő oldata is kikémleli a csersavat, mert általa mocskos fehérségű, csersavú dárdany (gerbesaures Antimon.) válik ki. — A mondottakbul kitetszik, hogy a kínafőzetet vagy —