Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

2. szám

( 23 ) E kérdés megfejtése azt kívánja, hogy minden helytelen pártolás, minden öntudatból származó büszkeség , minden máskép gondolkozók iránt létező gyűlölség , minden haszonlesés, minden mellékes nézetek félrevettessenek, s csupán a tiszta tett vétessék méltó tekintetbe. 1.) Látjuk hogy a homoeopathák, betegségi jelenségek által vezéreltetvén, testnélküli külonszereik közül tapintgatva választják a használandót, használván leginkább azokat, mellyeket az általok okozott és különféle betegségeknél előforduló kórjelek hasonlatosságánál fogva czélirányosaknak vélnek. — Tudjuk, hogy az illy különszerek a képzelt erőre emelés szabályai szerint, az eredeti festvénytől fogva, egész decillionig fölfelé, s ettől lefelé (de ezen tekintetben különbözik tulajdon véleményök is, — ) foganatos siker nélkül használtatnak. — Ezen tapasztalás után én az illy gyógymódot külö^gyógymódnak, s az illy szereket külön gyógyszereknek nem mondhatnám. 2. Tulajdona az az emberiségnek, hogy midőn egy része, újságszeretet által vezéreltetvén, minden újat kivánesilag elfogad, más része fáradságnélküli régihez ragaszkodik; csak a bölcs vizsgál mindent és méltánylja azt belső értéke szerint; de kész is a régit újjal fölváltani, ha meggyőződött arról, hogy ez jobb amannál. A homoeopathiának, valamint valamennyi eddigi rendszernek vannak ugyan követőji, de valóban kevesen ; — avagy talán magok ezek korunk bölcsei ? — Azt kétségbe hozni merem; kivált ha őket megtekintem. Nem akarom én azokat bántani, kik mély tudományuk s vizsgálatra szánt iparuk által köztiszteletre méltók: — de váljon nem nagyobb része e azoknak, kik készebbek voltak inkább egy rendszernek szabályait megtanulni, mint azt, mi Hippocrates idejétől eddig tapasztaltatott, vagy nem ösmerünk e közöttük ollyanokat, kik alig végezvén gyógyászi oskola pályájukat, nem élhetvén, ezen pályát csak kenyérkeresés tekintetéből választok-