Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

2. szám

( 18 ) ve lévén arról is, hogy mivelt orvos társaim s a mivelt közönség előtt, nem előítélet, nem is az öntudat hatalma, de leginkább velős okok szoktak győzni, a gyakorlati gyógytan ügyében a szenvedő emberiség jólétét érdeklő, de véleményem szerint érdemök felett becsült különgyógymód — s különgyógyszerekrül, mint korunk kedvenczeiről szándékom szólani. Gyakorló orvosokkal való társalkodási körömben azt örömmel tapasztaltam, hogy a körültem lévők a külföldiekkel, csaknem egyet értve , többnyire egyenlő tárgyakkal foglalatoskodtak. Ezen bájoló összehangzatot én azon lélekbeni meg ölelés gyümölcsének tartom , mellyet tudományunk tökélesedése pályáján, a törekedő köz ipar szült: úgy szinte, valamint a jó mag, jó földbe vetve, mindenütt hasonló gyümölcsöt termeszt. Korunk sok orvosainak kedvencz tárgya, a külön gyógymód (mcthodus medendi specifica) és a különgyógyszerek (remedia specifica). A tárgynak mind az orvosra magára (subjective) mind pedig gyakorlatilag a betegségek gyógyítására (objective) nagy befolyása van, s azért érdemes a megfontolásra. Hogy az úgy van, szabad legyen az orvosi tár harmadik félévi 3-dik számában 45-dik lapon közlött 2-dik velős mondást emlitenem, melly így szól: „A különszereket, (remedia specifica) egy világosan gondolkodó orvos sem fogja többé kétségbe hozni; s ha néha (szövetkezett kóresetekben) nem hatnak foganatos sikerrel, úgy annak okát többnyire magában az orvosban kell keresni." Mi az érdeklett tárgyat illeti, meglehet, hogy tudományom s belátásom szük köre miatt, a különgyógymód és kiilonszerek valódi értelmét el nem értem, s azért engedelemmel szabad legyen e részben nézeteimet kinyilatkoztatnom: 1. Kiilönszereknek azon gyógyszereket nevezhe'ni gondolom, mellynek az élő emberi életműség kü-