Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

12. szám

( 185 ) B.) A lcgneműek mennyileges vegybontás a. A minó'leges vegybontás következtében azon léganyag, melly a forrásbul fejlik ki, fojtót és szénsavat foglal magában; azon lég, mellyet a viz magában feloldva foglal, nem más mint tiszta szénsav. A vízbiil magátul kirohanó lég, melly mennyiségére nézve meghatározhatatlan, hasonló légmérséklet, és légnyomás alatt ismételve tett kisérlések után, mellyek átalában minden a légneműek vizsgálatánál figyelmet érdemlő mellék kürülme'nyekre fordított vigyázattal tétettek, igen különböző eredményekre vezettek ; mert majd több szénsavat foglalt magában a kifejlődött lég, majd kevesebbet, elannyira hogy egy és ugyanazon forrásbul került 100. terimrésznyi (Volumtheil) légben mint minimum 5. mint maximum 34. terimrésznyi szénsav találtatott; a kifejlődött lég többi része merő tiszta fojtóbul (azoum) tapasztaltatott lenni; csak a kisebb hőmérsékletű források fejlesztenek ki cgyenlőebb de kevesebb mennyiségnyi szénsavat. A vízben feloldódott szénsav mennyiségének kipuhatolása következőleg eszközöltetett : 1.) Egy 1064. köb-centimeternyi vizet magában tartható csőtök (cucurbita), melly ergecsőjével (Entbindungsröhre) egyetemben fokolva (graduirt) volt, a víz alatt vigyázva a liebigféle készületével megtöltetvén , azonnal a Gay-Lussac higanykészületéve] hozatott azonkép kapcsolatba , mint t. i. ezt az életműves állományok kipuhatolására tenni szokás; melly készület különösen alkalmas efféle kísérletekre, és máskép is könnyű szerével hordható , egyszersmind vigyázólag alkalmaztatva a legpontosabb eredményekre vezet. A víz a csőtökben mind addig főzetett, a míg csak levegő fejlett ki belőle , a felfogott levegő ezen-