Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

12. szám

( 178 ) magamnak időt vettem, azért a vegybontást magán a hely színén újra ismételtem; melly után eléggé meggyőződtem, hogy a legtöbb ásványvizek eredeti helyeikről tova küldve nevezetes változásokot szenvednek, honnét valóságos vegyösmereteikhöz egyedül forráshelyeiken juthatni. Az ezennel következendő vegybontás eredményei részint a hely szinén hevenyében mert vizzel tett fürkészetbül meritvék, részint pedig Pesten levő vegy vinnyémben (laboratórium chemicum) az itt kigőzöltetett vízbtil vétetvék; a kísérletek itt és amott is isme telve tétettek. A minői eges vegybontás (analysis qualitativ») következtében valamennyi daruvári ásványforrások következő vegyrészeket foglalnak: 1. avizbül magátul kifejlő légnemek: fojtó (azouin) szénsav (acidum carbon), 2. az ásványvízben feloldúlt vegyr és z ek: szabad szénsav, kötött szénsav, kovafóld, kénsav (acid, sulfur.), gyulós zöldlősav (Hydrochlorsäure), villósav (acid, phosphor.), vas, agyagföld, cseleny (Mangan), mészföld , keserföld (Talkerde) , köveny (Lithion), hamag (Kali), szikeg (Natron), és bizonyos fojtótartalmú életmüves anyag. Ezen kelmék milly módon, és milly állapotban vannak a vízben jelen, a tett kísérletekből tetszett ki; az elpároltatás által t. i. a vízben oldhatlan részek a benne feloldódhatóktul elváltak; és az első rendbeliek szénsavat, kovaföldet, mészföldet, keserföldet, cselenyt, vasat, agyagföldet, villósavat foglaltak magokban ; — holott a második rendbeliek közt kénsav, gyulózöldlősav, kesreg (Magnesia) köveny, hamag, szikeg , és az eml

t élelmííves anyag találtattak. — A