Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 4. félév, 1-25. sz. (1840)

11. szám

( 162 ) mítatnak is ; mit minden ásványforrás törtenete eléggé bizonyítván, világos , hogy az ásványvíz gyógyhatásainak illendő megítélésére minden, még olly csekély« nek vélt létrészek, ezek egymással! szerkezete, s viszonyos mennyiségeik ösmerete mellett egyszersmind az ugyanegykorilag a beteg testre ható hatalmak és viszonyok ösmerete is szükséges, melly utolsók közé az égalyat, a gyógyforrás magasabb vagy mélyebb helyzetéhöz képest a légnyomási különbséget, a víz hőmérsékletét, neliezségét, a légneműek kifejlődése által okozott létrészek mozgásait, továbbá a beteg által tett helyváltoztatást, élete módjának mássali fölcserelését, házi gondaitól való felszabadulását, és minden más a gyógyvíz használatával egykorilag reá ható körülményeket tekintetbe szükség vennünk. Mennyire kelljen mind ezen viszonyok iránt tekintettel lenni, némelly a létrészek dolgábul szegényebb, és mégis csudahatásu ásványforrások gyógyfoganataiból gyaníthatjuk, t. i. mellyek gyógyhatásai egyesegyedül efféle mellékkörülményektől függvén , némelly költői lelkek által még mai nap is ösmeretlen, mintegy természetküli erőknek tulajdon itatnak. Ezen alapelvekből indulván ki értekező a daruvári ásványvíz végső finomságig és pontosságig menő vegybontásán (analysisén) kivül, egyszersmind azon körülmények kipuhatolására is figyelmezett, mellyek a víz használata mellett egyszersmind a beteg testre befolyhatnak, és mellyekre egyszersmind a víz hathatós belső hatásán kivül figyelmeznie kell az azt rendelő orvosnak. A vegybontásnál az ásványvíz légnemű tartalmára különös figyelem fordítatott, melly terhes füikészet értekező által a legvígyázobb figyelemmel vezettetett, mert ő azon hiedelemben van, hogy a merő létrészek nagy hatása a légnemű anyagok jelenlététül függ különösen.