Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 3. félév, 1-25. sz. (1839)

8. szám

( 114 ) kórtudományban és orvosi gyakorlatban nélkülözni nem lehet. Ügy van valóban, valamennyi nedvek, még a' vért sem vévén ki, hibás vegyíték, egy vagy más alkotó rész nevekedett mennyisége, vagy néinelly idegen anyagok jelenléte miatt rendetlen niinémüséget őlthetnek magukra. A' régiek ezen állapotot csípőségeknek (acrimonia) nevezték és valóban sokat építettek reája. Újabb időbeli orvosok azoknak vegyelfajulás, (discrasia) beteges vegyíték (cacochymia) nevezeteket adtak, azonban a' szó szó marad, csak az általok értett fogalom legyen világos. A' vegyelfajulások első vagy másodrendbelíek szoktak Jenni. Az előbbiek rossz tulajdonu, vagy talán jó, de felesleges mennyiségben elemésztett étkekből, — viszás életmódbul, — rendetlen emésztésből és áthasonlitásbol, — a' testbe jutott mérgekből, — ragályokbul, — gerjekből (miasmata) 's tb. erednek, másod úton ellenben egyéb betegségek jelei — és terméuyeikép lépnek föl, 's nevezetesen valami rendes, vagy talán némikép elfajdlt el — és kiválasztások (se — et excretiones) fenakadására következnek. A' mint különféle okok gerjeszthetik az ebeli elfajulásokat, úgy szinte külön fajokkal bírnak azok; — innét van p. o. bujasenyves — sömörös — rühes — görvélyes — súlyos — köszvényes — bélpoklos — rákfenés — fehérkóros — epés — feketeepés — vérmes — nyálkás — güinócsös (tuberculous) — genyes — 's egyebféle vegyelfajulás. Megösmerhetni a' vegyelfajulásokat: a' külbőr különféle rendetlenségeiből (kötegekből, kinövésekből, színváltozásokbul 's tb.); — az elválasztott nedvek p. o. vizellet, nyál, izzadság, könny 's tb. minémúségeiből; a

z ideg és edényrendszernek izgatott állapotábol, (szomjuságbol, fájdalombul, viszketésből, égetésből, nyugtalanságból, álomtalanságbol, görcsökbülj, lázas - mozgásokbul, gyuladásokbul, tályogokbui 's tb.), — végre hibás