Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 3. félév, 1-25. sz. (1839)

4. szám

( ™ ) »zitve, és mellyet használata előtt az orvos maga jói kivizsgált ; mivel minden a' készitmény jóságátul fiigg. Ezek mellett nem lehet eléggé figyelmeztetni, hogy mind az orvos , mind a' beteg állandóan folytassák ezen orvosságot, mert annak kitűnő hatása többnyire hónapok multával jelenik meg; mi nem is lehet máskép, mivel az efféle mélyen gyökeredző bet vegyek csak az egész tengélet tökéletes, lassanként történő átváltoztatása, inegmásitása után irtathatnak ki. XIII. Ezen állitások használatával a' beteg üdvéro sok műtétel elkerűltethetövé tétetik , p. o. csonfszuval lévéu dolgunk; a' beteg igen elfogyott már , okát életereje fogyásának a' szüntelen tartó evedésben gondoljuk , az ev a' jó nedveket emészti el, midőn is úgy véljük, hogy ezen bajon egyedül a' csontszuvas tag levételével segíthetünk ; ini által ugyan a'legkedvezőbb esetben a' sennyedő éltét egy rövid időre megtartjuk, de ő nyomorékká lőn , sebészének ebbeli szolgalatát gonoszul köszünendi meg. — A'vagy a' megtett taglevétel utau a'mütétel által okozott seb nem gyógyul be, vagy a' külsővé nyilt szubaj helyett belső nyavalya p, o. tüdősorv fejlik ki. — Honnét mind ezek oka ? — én ott találom : Hogy a' csontszu soha magaállásu helybeli haj, hanem mindenkor egy belsőkép a' testben uralkodó betvegynek nyilatkozása; legyen ez bujasenyv, sömör, ríih, görvély, vagy bár mi más; ^gy ezeknek akármiképeni egyesülete, összeházasodása, p. o. a' bujasenyxé a' söniörrel, és rühvel. Ha ezen betvegyek nieggyógyitathatnak, ugy a'csontszu niagátul is meggyógyul, avagy szivacsos csontokat l«p\én meg

5 mellyek szurontotta részeiket lemgni (magokról lepattantani) nein bírják , úgy a' inútétel a betvegyé-