Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 3. félév, 1-25. sz. (1839)

1. szám

( 6 ) is észre vehetni. Ezen kútforrások nagyobb részének jobbadán csaknem ugyanazon mérséklete maga a' hely közepmérsékletével látszik megegyezni: némellyeknél azonban a' mérséklet különbsége jól kivehető. Valamennyi mérsékletének fölvétele 1838-dik october 22 kén tétetett, a' levegő mérséklete ugyanekkor a' Celsius hőmérője szerint 's ezen vizet aztán bon ismételve megvizsgáltam. Valamint ezen ásványvizek külső tulajdonaikra nézve egymáshoz igen hasonlítanak , ugy léffészeikre, sőt ezek mennyiségére nézve is csak csekély különbségnek lehet helye. Tett vizsgálataim követköztében az e' táji vizekben következő létrészek találtatnak : Szabad szénsav (acidum carbonrcum liberum) Kéneltgyulólég (gaz hydrogenium sulfuratum.) Szénsavas ínész (earbonas calcis.) Szénsavas kesereg ( — magnesiae.) Szénsavas szikeg ( — natri.) Sósavas szikeg (inurias natri.) Kénsavas szikeg (sulfas natri,) — mész (sulfas calcis.) Timsóföld (alumina.) Kovafold (silica.) Villósavbul (acidum phosphoricum) nyomok, mellyek hihetőleg a' timsófölddel egyesülvék. Kövenybül (Lithion) és hamaglml (kali) nyomok, mellyek egyesülete még kifürkészendő. Ezen vizek tehát a só-luganyos kénsavas vizek (acidulae salinoalcalino sulfureae) közé tartoznak, és mint átalában az efféle vizek, magokban nagy inennyiségnyi szénsavas földeket tartanak, mellyek, főkép pedig a' szénsavas mész a' légköri levegővel ériiletbe jővén, 's ez által egy résznyi szénsavoktul megfosztatván , leveretnek. — Ekként alakultak szazadok lefolyta alatt ezen dombok, sőt még most is folyton alakúinak, és alakúlandanak. — Ezen a'vízből alakúit szikladombok állománya nagyobb részt szénsavas mészbül áll. minden más létrész csak igen alárendelt mennyiségben találtatik benne, a millyek: a

1 szénsavas kesereg (earbonas magnesiae) kénsavas mész (sulfas calcis), timsóföld, kova föld. és egy igen kis inennyiségnyi vas és villósav (acidum phosphoricum), mellynek