Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

1. szám

( 10 ) 6.) A' sérvek meggyuladván, a' nadályok mindig csak a' daganat környékére rakassonak, máskép a' sérv visszaegyengetésének (taxis) alkalmával aggathatják *) a' műíevőt. 7.) Nadályok a" borékra (scrotum) a' mony bőrére soha se tétessenek, mert itt mindenkor nagy fájdalmat, sőt néha vizenyt és fenét is okoznak. — Ugy a' szemérem hasadékba (vulva) se rakassonak nadályok, mivel itten a

1 külső edények a' belsőkkel közködésben lévén, ha bár kívül rakatnak is, egyenlő a' foganat, holott belől alkalmazva sok bajok szármozhatnak. 8.) A' végbélnyiláshoz közel se rakassonak nadályok, mert emitt a' szúrások bélsár és más nedvek által izgatva hol, bizonnyal a' kövér embereknél szükség a' vérbocsátásokot gondolóra venni ; azonban a' mondott esetben igaza lehet Lisfranc-nak, mert hogy a' szalonnás vastag hasfalakon által eljuthasson a' rakott nadályok hatása a' gyuladt hashártyára, vagy annál inkább más hasiirbeli zsigerekre, a' kövéreknél bizonnyal több nadályoknak kell rakatni. ») Ezen francz-német szó kitételére g e n i r e n két szavunk van, t. i. magát átalni , (neutra significatione, sich geniren^) és aggatni (activa significatione geniren); az előbbeni zsenírozás a' lélek világábul ered, és a' szégyelleni szóhoz közel jár, 's úgy látszik, hogy a' hátalni szóbul, a' h-betú elnyeletvén eredt, mert a' ki szégyelli magát, a' retirál, hátnak megyen, vagy is hátai; elannyira , hogy itten a' magyar lélek állapotát az az alatt történő testi változásból formálta, mert a' ki szégyelli magát a' szegyére vagy is mellére süti szemeit, a

1 ki genirozza magát, az hát felé iparkodik, hátai, vagy is átalja magát. A

1 második értelemben a' geniren szót a' közönséges magyar aggat nival adja, p. o. így mondván, uram ezt vagy ainazt a' dolgot ne tegyük oda mert aggatni fog. Szegygyei tehát nem annyira az ehető húsú négylábú állatok, mint inkább az ember bír. mert az állatok nem szégyellik magokat, de az ember vagyigcn.