Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

4. szám

C 53 ) Louis a' zsírnieghatós mellett még gümőcsös tömegeket (massae tuberculosae) is talált két 18. évü iíiú ember májában, 's ezeken kívül még 3. vonalnyi átmérőii apró tömlőcskékre is akadt, mellyek zöld velőalkotásu tömeget foglaltak magokban, és mellyek a' szomszéd májállományiul csak bajjal választathattak el, noha ezzel csak igen lazan (lengén - locker) függőitek össze. Egy 29-dik évében meghalt asszonynál a' középső karély pusztult el, helyébe rendetlen gömbölyűségü, rostos, kétszer olly nagy tömlő termett, mellyben zavaros, vastag nedv foglaltatott, a' nedvben repcze — egész kölesszeinnyi nagyságú testek úszkáltak , mellyek vékony hártyácskábul és áttetsző nedvből állottak. Magát a' tömlőt ép májállomány vette körül, belől oily j fehér hártyával lévén kibélelve, melly főtt tojásfeliérhöz hasonlított, fél vonalnyi vastagságú volt, és a' máj állományához csak igen lengén tapadott. Louis volt az első, ki figyelmeztetett, hogy a' zsíros májelfajülás leginkább tüdővészből megholt testekben találtatik, ő ezen bajt 3. év lefolyta alatt 49-szer tapasztalta, mellyek közül csak kettő birt ép , gümőcstelen tüdőkkel. Az illy tapasztalat valóban elhitetheti az emberrel , hogy a' tüdősorv (phth. pulm.) és a' máj zsírmeghatása egymással közel összefüggésben állónak, és hogy ezen utolsó az első által föltételeztetik. Azonban felednünk nem kell, hogy ezen májfajulásnál ollykor a

1 tüdők és a szív egészen ép állapotban találtattak; úgy már fölebb említetett két hátgerinczszuvában szenvedő asszony, hol a' máj enemű elfajulást a' legnagyobb fokban mutatta , holott a'tüdők egészen épek voltak. Dupuytren a' kérdésben forgó májelfajulást olly halottakban találta , kiknél semmi nyoma nem volt a' tödővésznek, de szövött természetű csonttöréseik miatt sok ideig kellett ágyban maradniok. Szerző egy 52. esztendős, később hasvízkórral szövődött gyomorrák tüneményeivel küzdő asszonyban, ki szinte sok ideig fekvő beteg volt

% az eml. bajokon kí-