Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

12. szám

C 187 ) parádi, szalatnyai, kobolopolyánai, suliguli, szaplonczai, ráros - mulyádi, szulini, baczuchi, borszéki, somlyói, bodoki, dombháti, jakabfalvai, szentgyörgyi; olly kincsek , mellyeknél e' nemben nagyobb és nevezetesebbeket egész Európa sem mutathat fel. 3.) Keserű vizek: az esztergomi, biai, nagyharsányi, kis - czégi, és ölvesi nem csak reánk nézve tehetnének minden külföldi keserű vizeket nélkiilezhetőkké, hanem a' szomszéd tartományokban nem csekély értékű kereskedési czikké válhatnának. 4.) Só vizek: a' sóvári, alsó-sebesi, szobránczi, szalatnai, kosztrinai, szólyai, szólyvai, felső-bajomi, és még más 125. Erdélyben, mindannyian ugyanannyi igen hathatós sófördőkké lehetnének. 5.) Ibo 1 ós vizek (Jodwässer) : a' czigelkai (a' világon leghathatósabb a' maga nemében), a' dubovai, niklovai, polhorai, kis-sármási, szitás-keresztúri hathatós voltukra nézve minden más némethonin túl tesznek. 6.) Timsós-vasgáliczos vizek: a' parádi, rónyai, mogyorósi, erdő-bényei, borostyánkői, zoványi az erőtlenségen és tompaságon alapuló bajokban a' leghathatósabbak lehetnének. 7.) Széksó- és salétrom tartalmú vizei Magyarországnak ollyak vannak, mellyekhöz hasonlókat Európában egy ország sem mutathat fel, még pedig megszámithatlan mennyiségben elterjedve mind a' tavakban mind pedig a' mocsárokban — E' két rendű víz, valamint tartalmai mind orvosi, mind jószat - műtani (oeconomicotechnicai) tekintetből illendően használva sokkal több hasznot hajthatna mint eddig. Es mégis a' természet mind ezen kincsei országainknak csak csekély pénzbeli hasznot hajtonak , holott azon pénzössz, melly általunk külföldön a' fórdőkben elköltetik, és melly a' hozzánk kiilföldrül beszállított ásványvizekért kimegyen, e' kűtforrásbul eredő hasznainkat sokkal felülmúlja. —' Ezen ellenarány és részint tevőleges ré-