Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

12. szám

C 185 ) azt nálunk is több műértő kezek által vezetett legsikeresebb orvoslások hitelt érdemlő gyógytani tapasztalás' méltóságára emelték. Nem lehet azonban tagadni, hogy annak, higanyos orvoslás mellett, egyszerű bujasenyveseknél is részszerint gyógyulást előmozdító, részszer int a'higany* ártalmas befolyását gátló haszna van, ugyan ez áll —de koránt sem olly nagy mértékben — az e' czélbul megyénkben szinte gyakran elővétetni szokott fafélék' főzetérül — decoctum lignorum —. Tisztább riihszövetkezeseknél , hol t, i. ezen nyavalye inkább csak egybeköttetésképen van jelen, rendesen előbb a' rüh büdöekő-virággal vagy egyébbel eltávoztatik, 's úgy használtatik aztán bujasenyvellenes gyógymód. Kankókat gyógyítani ritkán van nálunk alkalma az orvosnak, mert e' különben is gyérebb nyavalyát a

1 betegek, a

1 fentebb ócsárlott álszégyen miatt rendesen önmagok,— nem gyógyítják,— hanem rontják , mégpedig minden időszakban egyaránt petrezselem-forrázat' vagy terpetínolaj' ivasával, melly szerekkel mindaddig kínozzák magokat, míg végre é' részben igazán boldog földünk, áldott népének természete a

1 takáron és orvosságokon együtt nem segít, 's azokat szerencsésen le nem győzi. A' külső szerek közül, hol azok szükségesek —mint nevezetesen a' függölyöknél— ritkán kell egyéb pokolkőnél, étető víznél — aqua phagadaenica —' 's rágó sósavas- vagy veres higagnál. Orvos - országjétszati észrevételek az étsványvizek ügyében. (Animadversiones medicooeconomicae super aquis mineralibus.) Csehország négy legnevezetesebb gyógyhelyein, t. i. Károlyfüreden ( Karlsbad ) , Máriafűreden ( Marienbad ), Ferenczfüreden (Franzbad), ésCsehhővízer. (Teplitz) 1835dik esztendőben G892 család volt jelen (család tehát, jól értsük, nem pedig személy). Már egy egy családra 150. peu-