Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 2. félév, 1-25. sz. (1839)

11. szám

C 166 ) gyengítő okokbúl ered, 's majd helybeli , majd átalános bántalomnak szüleménye. Néha velők született, vagy későbben szerzett hajlandóságot mutatnak ezen betegségre a

1 nő személyek , melly vagy az egész test, vagy csak a' szülő részek

1 gyengébb állapotán látszik épülni. Gyakran kiséri ez a' terhességet, de azt sem nem akadalyoztatja, sem nem zavarja, mint a' méhbeli fehérfolyásoknál történni szokott. Ámbár a' hüvelybeli fehérfolyás , sem nem gyengíti a' testet, sem nem akadályoztatja a' nemi működést annyira mint a' méhbeli, mindazáltal mégis sokkal bővebb és alkalmatlanabb emennél. A' hüvely beli fehérfolyásnak eredetére és lefolyására elbatárzó befolyást gyakorolnak a' kifejlődés időszakai, .nevezetesen: fölserdülés , — húszam , — terhesség, — gyermekágy, — szoptatás, — aggság; 's ha ezen baj hosszabb ideig tart, úgy a' legszelídebb esetekben is , a' meglepett részekben, nevezetes zsongcsüggedést (atonia) hoz elő.— Orvoslása' alkalmával világosan meg kell különböztetnünk, váljon a' gyógyítandó kifolyás jó vagy rosz induIatu-e? A

1 j ó indulatú hüvelybeli fehérfolyás különösen szelídsége által tünteti ki magát, a' meglepett pontokat sem meg nem vörösíti, sem ki nem eszi, gyakran csak hószáni előtt és utána mutatkozik, továbbá felhevülés, meghűlés vagy megerőltetés' következtében, 's részint hüvelybeli ingereltség, részint petyhesztő (erschlaffend) okok állal hozattatik elő. Veszéllyel nem jár, 's aránylag véve könnyen orvosolfatik. Orvoslás alkalmával az okokat kell eltávoztatni, 's a'betegség'természete ellen szükséges munkálódni, melly izgékony (erethisticus) vagy tompa (torpidus) lehet. Ha a' baj izgékony bélyeggel bir, minő rendesen eleintén szokott lenni , 's csekély nyálkás elválasztással, a' lepett részek vörösségével és fájdalmával tünteti ki magát, főkép telivérü személyeknél, 's hol a' baj gyuladáshoz közelít, nadályok, sőt néha érvágás, nyálkás szerekkel való párgolások és befecs-