Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

12. szám

( 190 ) hat áldoznndunk, más részről, hogy azt gazdagítsuk ; «V nyelvbeli űjitásoktul, reményijük, olvasó közönségünk többé nem iszonyodik, azért az ingatag értelmű szavaknak határait kitűzni, a' rossz szavakat másokkal fölcserelni, az uj dolgokat űj szavakkal czímezni mindenkor fő kötelességünknek ösmerjük, IIa valaki vármegyéink fő orvosai közül a' megyéjebeli orvosi személyzetet beküldendi, azt is szívesen fogadandjuk, melly mintegy paradigmája lehetne egy idővel kiadandó orvosschematisinusnak; mert mi érdekesebb reánk nézve, mint az évenként ügyfeleinkkel történt változásokot tudni, kik micsoda hivatalt viselnek3 kik lépnek tíj hivatalokba, kik halnak meg, és kik lépnek ki a' practicus életbe. Annak is itt volna már ideje, hogy mindannyian egy testet képelvén, ennek szerencsétlenebb tagjairól gondoskodnánk; igen is, ha valaki egy jó kidolgozott tervet állítana össze arról, mikép kellene valamikép aggság , betegség , más viszontagságok által elnyomorodott ügyfeleinken , özvegyeinken , árváinkon segíteni, őket az élet. legkeményebb Ínségei elien védenünk, az tárunk által jelen és jövendő ügyfeleinknek igen üdvös szolgálatot t enne. Mihelyt jövedelmeink az orv. tárhul annyira növekednek . hogy azokhul legalább egy orv. pályakérdésnek alapítványa kitelik, ennek életbe hozását azonnal elkezdjük. Ezeket és efféléket kívánunk tárunk segedelmével eszközölni; vajha díszlenek annak a' szétszórt, hasztalanul heverő erőket egyesíteni, 's ez által magunkat jobban kiművelvén a' szenvedő emberiség legnagyobbikán , a' betegségeken segíteni! vajha elegendő érdeket tudnánk tárunk által ügyfeleinkben gerjeszteni, kik most magok magokkal épen semmi összefüggésben nem állván , kiki magának él ugyan, de fájdalom ügyfele, ösnierőse 's barátja viszonyairól semmit sem tudván e' részről egészen érdektelenül, erkölcsileg meghalva ! és végre vajha közönségünk várakozását kielégítvén, tárunknak, meüynek él-