Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
4. szám
C -53 ) Mi azonban ezen valószínűségek eldöntését a'jövendő biztosabb és tágabb tapasztalásnak adjuk által, és a" csirádzás tüneményeinek leírására menünk által. A 1 növények magvai a' madarak petéivel annyiban egyeznek meg, hogy bennük egy kis pont foglaltatik, mellyből az életnek minden tüneményei indulnak ki , és melly bizonyos tápláló több kevesebb teriméjii tömeg által vétetik körül , nielly az élő pont kifejlődése anyagául van szánva. Az élő pont, és környelő anyag védelemül hártyába vannak burkolva. Ezeken kivűl az anynnövennyel való egykori összefüggéstől minden magon jelet iehet látni , nielly az állatok köldökének (púpjának) felel meg , honnét majd köldöknek , púpnak (umbilicus) majd sebhelynek , hegjegynek , avagy rövidebben hegének (cicatrix) neveztetik. Az élő pontnak a' magban két része van , az egyikből a* gyökér leszen, innét gyökkének (radicula) neveztetik, a' másik a' föld színe fölött leendő növénnyé fejlődik és to Ilkának (plumula) mondatik. E" két rész ollykor nagyobb magokon megkülönböztethetik , mint p. o. a' babon, mellyen átalában a' mag alkotása legkönnyebben nyomoztathatik ; ollykor azonban a' két részt a' már csirába indult magban lehet megkülönböztetni. A' fejledő növénynek táplálásul szánt életmúves anyag ollykor több hézagokra van osztva, mellyek csirádzás közben megválvók. Ezeket magyarul tán lisznek (cotyledon) lehetne nevezni azért , mert a 1 liszt többnyire belőlük készül. A' fúnemúek csak egy lisszel birnalc (monocotyledon) a' tegtöbb növenynek azonban két 1 i s ze van (dicotyledon), de mellyek némellykor, mint p. o. a" kerti zsázsában, (Gartenkresse) egész hatig mennek. Hogy az élőtehetségnek tiineme'nyei az első csirában megindúlhassonak, okvetlenül 3 föltételnek kell összejőni: 1) hogy a' magnak alkalma legyen a' nedves kornyékből magába vizet színi; 2) a' mérsékletnek a" 0° fokón túl kell haladni, mert hol ez alatt a' víz jéggé leszen , ott semmi élettünemény nem mutatkozik a' magok-