Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)
3. szám
( 39 ) * létezik, mindenkor győztes. De betegség alatt megfordul az arány, az életerők nem képesek azéletrnütelen erőket olly könnyű móddal meggyőzni, ezek niagokot tisztábban mutogatják , az életerő és a' külső természet közt divatló kölcsönös vitában amannak részérül a' győzedelem kétes. Az életerő tehát nem csak ép korunkban, hanem beteg állapotunkban is munkás, midőn is, mivel nem ritkán olly föltünőleg mutatja ki erejét, hogy egyedül általa a' mármár győztes életiníitelen erők tökéletesen meggyőzetnek , 's a* legnagyobb betegségek meggyógyulnak, azért is tulajdon névvel ekkor gyógyító erőnek, vagy rövidebben gyógyerőnek (vis naturae medicatrix, autocratia naturae) neveztetik Honnét kitetszik , hogy a' gyógyerő az életerőtül voltaképen nem különbözik, hanem ugyanazon most nem ritkán többszörözött iparral működő életerő. Igen hibás volna tehát, mint régenten gondolák, a' gyógyerőt az életerőtül megkülönzött erőnek gondolni, azaz azt vélni , hogy ezen erő ép voltunkkor vagy nincsen is jelen, avagy ekkor szunnyatag állapotban dermed, és csak a' betegség megjelenésével ocsódik fel, avagy jelenik meg. Valamint a' nagy természetben, mellynek mi kis nlakzatai (formátumai) vagyunk, szinte több erők^ vannak az abban divatló rend föltartására, p. o az olly egyenletesen működő központtörő és központfutó erő, mint annak fölbomlására , úgy hogy az abban elő jövő kisebb változások , a' nagynak épségét épen nem sértik: ágy az annak kis alakzatában avagy az élefműségben is az életerőnek rendet követő törvényei erősebbek, minthogy az életmííségben minden csekély változás az egészben divatozó rendet megbonthatná; ügy hogy csak a* nagyobb változások rendíthetik meg az életműség egységre törő szabályait. Ha valaki azt gondolná , hogy a' gyógyerő valamelly eszes lény ként szánszándékos czélra törekvő erő légyen , igen hibáznék, mert az a' bizonyos korlátok közt egész szabadsággal elvek szerint bizonyos czélokra működő lelki erőktiil igen különbözik, a' mennyiben őtet az előzmények dtfeé