Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

2. szám

r it» j íyeknél magok a' helybeli véreresztések is, higanyos írral való bedörgölések, belőlről a' szalamia só, hánytató borkő, dárdanyozott higanykénet (a^thiops antimonialis) narancs színű kéndárdacs (sulfur auratunt antimonii)'stb. többnyire sikeretlenek maradnak. A' baj hetekig, sőt hónapokig is eltart, 's végtére kedvetlen körülmények között > ismételt meghűlés után, aszkóros ktilemény (habitus phtysicus) 's tb. mellett, gége — vagy gőgsip* sorvba megy által. Kedvezőbb esetekben gyógyulás következik ugyan, de mindég csak későn, és lassú léptekkel , sőt egy betegnél csak utazás, éghajlati, és szokott életmódbeli változtatás után lehete azt eszközleni. Mivel a* felebb említett aszkóros betegek körül tett próbatételeim által meggyőződtem arról, hogy a' lehelő utak' takony hártyájára nézve nem lehet erősebb ingerlő szer a' Kreosótnál , azért nem is vonakodtam ezen nyakas betegségben azt használatba venni; melly , várakozásomnak tökéletesen mégis felelt: inert már kevés nap múlva, az egészen elenyészett hang, csekély köhécseléssel járó kiköpés között, eleinte rekedt kezde lenni, mire nem sokára telyes és rendes tisztaságában viszszatért. De ezen egészen láztalan bajnál sem maradt ki a' véredény rendszerbeli felingereltetés, hanem a' mint a' Kreösót hasznosnak kezdett mutatkozni, fontos vértorlódás is állottbe, melly valódi lázas állapotba való átmenettel fenyegetett , és a' gyógyszert csak gyakoribb szünetekkel engedte folytatni. Azt hittem, hogy égy, illy kitünőleg izgató gyógyszernek , melly a' véredény rendszer' működését olly hirlen, és biztosan felmagasztalja, kitűnő gyógyerejének kell lenni azon esetekben , hol elgyengült viszszahato tehetség mellett, az életerő csökkent, és a' feloldódzkodásához közeledő életmüvezetnek erős ingerre van szüksége, hogy ezen romlásra vezető útjából viszszatérítfessék, — tehát a' tompa idcglázakban. — Minthogy ezen előleges föltételem, betegágyak körül olly szembeszökő módon 2*