Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

4) Sz. Rókus kórházi tapasztalások. 5.3 tettem. Mert mi haszonnal ingereljük hánytatákkal, vagy leghatósabb gyógyszerekkel a' hast, ha — bár bő szükségtelen folyadékot utasítottak is el — még is megmarad a' régi álombeli inger , sőt magától az ürítő orvosságoktól ínég uj is járul hozzá? — Ezen mód csak könnyebb kődcsöinörben elégite ki némellykor engem, hol az ólmos inger inkább magától lecsillapodék , a' gyomor és belek kitisztulásávul. Ámde leggyakrabban semmire sem mehettem véle ; hánytatok által a' tünemények gyarapodtak, és a' bedugult has minden tisztítónak erejét vette. Kedvetlenül és csak sok csalafásim után hagytam el azon gyógymódot, mellyet ezen kődcsömörben máshol olly hathatósnak lenni olvastam. Csak kénytelenségből nyúltam a' niákonyhoz is, (ámbár azt de-Haen nagyon dicsérte) mind azért, mivel a'nagyon megszorult hast mákony által meg jobban inegszorítatni feltem, mind mivel epés bajokban, millyen az ólntos kődcsömör is, illy Jieniü gyógyszert spin mi kép nem képzelhetek foganatosnak. Azonban egy betegem' jajgatásától megindítatva, kinek széke már hét naptól fogva semmikép meg nem akart indulni , 's néha irtóztató hascsikarások közt hányt is, mákonyt rendeltem neki; mire tüstént széke önkényt megindult, és sok feleslegest kiüríte, fájdalma pedig és hányása elmúlt. Ezentúl a' mákonyt bővebben használtam és általa legszerencsésebb, gyors és bebizonyodott számos gyógyításokat vittem véghez. Mind a' mellett is némellyeknél olly tünemények következtek , mellyeket már nem a' méregtől, hanem az első utakbéli csorvától véltem jőni ; mert ezt a' bevett sok olaj- és lágyító főzetektől 's a' belek' régi tisztátalanságaitól öszvegyültnek és csudálatosan megnőtt1 5*