Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

4 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. dig mind azon beteges tüneményeket felfogjuk , melylyek valamelly szemkór' lefolyása alatt mutatkoznak : csak hamar észre vesszük , hogy ollyanok gyakran nem csak a' szemben , hanem a' többi testben is találtatnak. Ennélfogva különböztetünk meg a'szembajoknál is helybeli es közönséges kórjelenségeket; melly utóbbiak sokszor a' legszorosb összefüggésben vannak amazokkal , 's a' szembaj' valóságának megalapítására nem keveset szolgálnak: mindazáltal a' legfontosbak általában a' helybeliek maradnak. Ennek oka csakhamar kitűnik , ha a' szen.nek fekvését és sajátságait illó tekintetbe vesszük. T. i. az organisinusnak felületén helyezve lévén , a' szem szinte minden beteges változásoknak, mellyek benne vagy rajta előfordulnak, észrevétetésével érzékeinknek , 's leginkább látásunknak kínálkoznak. Minden a' mit ekkép felfogunk , metszőleg határozó 's felette bélyegző : minthogy a' szem a' legkülönfélébb 's csodálatosb cselekvőséggel, minden nemű organicus képeletekkel a' leggazdagban kikészülve , 's mintegy ismételését mutatván az egyetemi organismusnak : a' testnek legindividuálisabb életműve. Nem csoda tehát, hogyha benne nem csak tulajdon, hanem gyakran a' többi testnek nyavalyái is világosan 's félre ismerhetlenül visszatiikrődznek. Látszik ezekből, melly szükséges a' szembetegségekben ezen életművet a'legszorosbanés czélirányosabban kifürkészni; melly fürkészet' szabályait az úgynevezett ophthalmosopia tanítja. Minthogy, a'mint épen most említetett, a' legtöbb szemtünemények tárgyasak (obiectiva) 's leginkább szemmel vizsgálhatók: szükség hogy a' vizsgáló orvos is éles látással bírjon. A.' ki tehát vagy