Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

3) Jeles kóresetek. 31 veresség a' test külsőjén egynéhány vonalnyira föl emelkedve, annak közepén pedig tetemesen felda­gadva volt, tapintásra kemény, érzékeny, fájdalmas, az ujak eltávoztával a' nyomás által meghalványo­dott veresség ismét előbbi állapotjára visszatért, ha­nem a' nyomó üj helyein gödrök vissza nem marad­tak. Az egész gyuladást jelentő folt nagyon meleg volt, a' leányka sokat nyughatatlankodott: sirt, szünieleni szopás, 's szájának csattogatása által kí­vánta kinzó szomját mutatni; szemei lankadtak , veresellők , 's- csipádzók , lelekzete rövid, szapora, hasa forró,, feszes és puffadt, széke szorult, vizel­lete gyakori, és mindenkor kevés, 's veres sziníí volt. A' lázas állapot szüntelen tartott. Ezen előszámolt kőrtünetekre nézve az állapo­tot valódi loblázas bőrgyuladásnak kellett ösmernem és gyógyrendszert is az ellen czélirányosat kel­lett választani. Elhatározván ezt, a' nagyobb k r­tünemények' elháritását vettem czélba, u.m. a' nya­kasan szőrűit széknek fellágyitására mannaszörpből gyakran adattam a' betegnek, a' bezárlódoit gózlő edények megnyitására pedig gyakorta bodzavirág-for­rázatot itattam vele. Kiilső borogatásoknak Imdzavi­rággal, 's székfiivirággal töltött zacskókat melegen tétettem a' gyuladt részekre olly üdvös sikerrel, hogy két nap elfolyta után semmi kedvetlenebb je­lenségek nem mutatkoztak, a' beteg egy kévéssé nyugottabb leve, harmadik napon a' lobláz észreve­hetőleg enyhült, negyedik napon pedig a' veres folt­nak közepe laposabb , 's kévéssé puhább kezdett len­ni, minden nap tökéletesebb lett a' gyermek' job­bulása , ügy hogy nyolcSadik napon már valódi fel­üdültségre vitte kis betegünk sorsát; 's megvigasz­• #

Next

/
Thumbnails
Contents