Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

20 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. vasas izü, lapályos helyt fekszik, semmi különös s/aga nincs, mérséke 19 — 14. R., különsűlya 1031. Erősítő oldozó erőt mutat, honnét 1) a' mirigyes bajokban (hideg nyirkos daganatok), 2) a'köszvény és csűz különféle alakjai, 's 3) szenvedőleges pangások , dugulások ellen ajánltathatik. Vegyrészei szénsav , szénsavas vasag, konyhasó. 9. Yiskiek. Valamint termőföldére ezen helység tartatik megyénkben legáldottabbnak , ügy gyógyvizeire is nem mondjuk épen hogy elsőséget érdemel, mert vágynák még más jeles tulajdonságú borkutaink is, mellyek ha szinte felül nem múlják, bizonyos tekinteteknél fogva vélök egy rangban állhatnak (az eddig megvizsgáltak közül a' szaplonczai), méltán még is megyénk egyik fő disze és gyöngyei közé számítathatik; — igen sok, és bő forrásokban ontja áldásit, mellyek a' helyes, és okos intézet mellett mind italt, mind fürdőt elgyőznek , kies vidékeken fakadnak, jeles orvosi vegyitékkel birnuk, 's többnyire könnyű hozzájok járást engednek ; egük is szelídebb a' többinél, és így a' fürdésnek inkább kedvező. a) V á r h e g y a 1 j i. Fakad Visktől egy órányi távolságra, dél és napkelet közt, leginkább még is napkeletre, az ágy nevezett Várhegynek kellő derekán; forrása az erőseblek közzé tartozik, vize szép, tiszta, 's kelleme! es izü, savanyus , később érczes, vasas, valamennyire öszvehuzó ; kifolyása elég bő, vereses, rozsdás váladékot rak le, szaga kivált felrázva nehez) kénes", büdös , mérséke 9°, midőn a' levegőélő, kiilönsúlya 1013.; szénsavat, szénsavas vasagot, kénitetfc gyulót (acidum hydrothionicum), és savítot