Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

16 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. illy gyanúra okunk Tan, az okossa'gnak 's figyelemnek semmi eszközét el ne mulasszuk , hogy a' latért)' valósa'gos állapotjáról magunknak bizonyos tudomást szerezzünk. 2) Marmaros' némelly ásványos vizeinek rövid megismertetése *). 1. Joodi. Fakad a' megye'felső járásában Joodról egy fertály órányira , völgyben dombok közt; Válya Mocsie név alatt, forrása erős, vize tiszta, kellemetlen izű, büdös, kénmáj szagú, kifolyása közben sok kénkőt (snlphur) rak le, a' fürdés alatt a' ruhát szürkére festi, maga a' forrás alja is mocskos, setétes szürke szint mutat, heve 8. midőn a'levegőé 10° R. Alkaté részei : szénsav, szénsavas keserag, kénkő, kénitett gyúló. Ajánltathatik : 1) idült csűz, és köszvény 2) csúzos és köszvényes letételek (tagzsugorodás, izmerevedés , csipfájdalom , szemfájás, bénulás) , 3) Bőrkütegek (sömör , rüh), 4) Bujadögös szenvedelmek (álorczás bujadög) ellen. 2. Drágamérfalvi, igen kis forráska, Drágamérfalvától \ órára Rite Recura név alatt fakad , külső tulajdonságira egészen megegyez az előbbenivel, csak vegy (chemiai) részeire különbözik ; állanak pedig; kénitett gyulóból (gas hydrogenium sulphuratum) sok kénkőből, és kőbalzamból (naphta); millyen mértékben légyen benne ezen utolsó, abból isgyanithat*) Ezen közle'st , melly ns Marmaros vármegye' physicáíusa' re'sze'röl a' n. m. helytartósághoz hivatalosan (magyar nyelven) volt behiUdve , köszönjük n. Lenhosse'fc Mihály tanácsos úrnak. A' red.