Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

176 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. A' földi (gyűlés) villany' felsőbbségénél, p. o. posványos vidékekben , az emberi test a' maga földi körében gyulótárggyal megtöltetik , 's kitűnő venositással járó betegségek támadnak. Más felől a' villanynak felesleges levegői savítótárgya az élet' izgékony körére hat, chemicus betegségeket hozván elő: többnyire lobos kórformákat, mellyek a' tüdőkből erednek ki. I)r. Nolte szerint az influenzának is ez forrása. A' levegői villanynak (savító) kelettől nyugot felé húzódó processusa őszerinte a' magasb izgékony életfolyam' körében a' merő és folyó részeknek tűlsavított állapotját okozza. — Hogy egy illy részintes meggyülemlése a' villanyos savítótárgvnak a' levegőben , a' savító' tartalmának tulajdonképeni mennyiségi öregbedése nélkül valóban lehető, sokszor tapasztaljuk bizonyos helyekhez korlátolt időjárási tüneményeknél. Eddig Nolte. — Ha már az itt előadottakból 's az emberi testről való tudomásunkból akarunk az influenzagerj' eredetére, természetére, elterjedésére és munkáló módjára következéseket húzni, azok a' következők lennének. A' föld 's annak gőzköre egy testnek gondoltathatik ; e' szerint a' gőzkör a' föld' repke 's mintegy szellemi részének nézethetik, mellyre a' föld a' maga mélyeiből a' legnagyobb befolyást gyakorolja, mint az meteorologiai lettdolgokból mindenki előtt világos ; 's viszont a' gőzkör is hat a' földre , mint azt név szerint a' föld' felületén történő savítófolyamat mutatja. De mind a' mellett, hogy föld- és gőzkör egy egésznek alkotó részei, a' kettő között egy világosan kifejtett ellentétel uralkodik, melly leginkább villanyuknak ellentételes termesze-