Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

2) Az 1833diki es 1834diki hurutos járvány'. 163 1833diki februárius , és martins hónapokban a' hurutos mellnyavalyák gyakoribbak lettek , mint az épen említett gyuladásos természetűek ; mellyek hasonlók valának a' külön években közönségesen előforduló hurutokhoz , nem ritkán csekélyek , magoktól gyógyulok, és a' következő két hónapokban uralkodó orosz huruttól (influenza) egészen különbözők , jóllehet már ekkor is voltak esetek, mellyeknck bclterjökről, tartósságokról, és képükről a'járványt meg lehetett jövendölni, melly aprilisnak mintegy a' közepén ütött ki , és a' mellyrői itt röviden értekezni szándékom. A

1 nálunk aprilisban , és májusban uralkodó hurut (Grippe) következő tüneteket mutatott. Előrejáró köhögés után , néha a' nélkül , hideggel változó forróság jelent meg , mellyhez a* közelebb napon fejfájás , és ha előbb jelen nem volt, száraz köhögés, nátha, kapcsolódott; nem ritkán mindjárt a' betegség' kezdetén , de gyakrabban annak lefolytában émelygés, nyálkás savós hányás, és egyéb csorvás tünetek is mutatkoztak. Az igen erős láz tartott 3 — 7 napokig a' köhögés közönségesen száraz maradott, és csak lassanként jött nyálkás kiköhögés.; az egész baj pedig igen nyakas volt, és a* mellidegek' beteges állapotjára mutatott, miután nem ritkán veszedelmes uíoljáró következések maradtak vissza. Szorosan véve ez az 1833diki hurutnak képé mellyet bővebben a' nosographicus részben irok le. Ezen járvány , melly bizonyos renddel egész Európát meglátogatá, nálunk április' közepén fejlett ki tökéletesen, jóllehet már martiusban, sőt februariusban is voltak a'járványnak mintegy előjáró ese11 *