Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

1) A' fiizedék' gyógyszeres és orvosi tekintetben. 159 lenes erejére nézve Dr. Stegmayer, a' hessendarnistadti nagyherczeg' udv. orvosa (Rep. XXXIX, 1. 447) öszvehasonlítván a'két szert azt találta , hogy kis adag hánytató borkővel (

rV sz.) öszvekötve , a' fiizedék egészen egyforma hatású volt a' kinadékkal. Egyebütt az vétetett észre hogy : egyszerű 's gyengébb esetekben teljesen kipótolja a' kinát, igen sokszor keményebbekben , néha ideges tüneményekkel járók és álorczásokban is : csakhogy adagja rendszerint 2 — 3szor (Wolff szerint épen 12szer) nagyobb kivántatik , a' mi nem teszen különbséget, mivel sem a' gyomrot nem sérti, sem mell és fő felé soha torlódásokat nem okoz. '8 épen ez a' környüláílás ad neki sokszor elsőséget a' kinadék felett kivált ott hol ebből is nagy adagok kellenek , 's a' betegben felmagasztalt izgékonyság vétetik észre. A' többi beteges állapotokban millyenek: lopó lázak , oldozó tüneményekkel ; a' tüdő' és bélcső' takonyhártyájának nagy clpetyhüdése 's szertelen elválasztása, Dr. 8tegmayer szerint a' füzedék (2—4 szemernyi adagokban 3—4szer napjában véve) a' kinadéknál is nagyobb hatást mutatott. Ennyi az, mit néhány évi tapasztalás bizonyít, vagy látszik bizonyítani ezen új szer mellett, 's minden esetre elégséges a' practicus orvost arra bírni, hogy a' hol csak lehet, annak tulajdonságait folytatólag kifürkészni 's végre megalapítani ügyekezzék. A' czél, mellynek elérését elő fogja segítni , az emberi nem' java: 's ezt mindenkép előmozdítani szép és szent kötelesség.