Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

1) A' fiizedék' gyógyszeres és orvosi tekintetben. 135 németországban a' darmstadti orvosok próbálták legelsők ; Berlinben lS31ben profess. Osann használta poliklinikumában 's a' porosz ininisterium' meghagyásából Dr. Wolff a' Charité nevű kórházban ; mint azt annak orvosi használásánál bővebben fogom előadni. B. A' f ü z e d e k' készítése' módjai, p h y s i kai 's c h e m i a i t u I a j d o n s á g i. Méltó leszen mind históriai tekintetből, mind azért, hogy gyógyszereseink magok annál könnyebben foghassanak ezen felette jeles és kivált hazánkra nézve fontos orvosság' készítéséhez, itt mind azon módokat bővebben közölni, mellyek szerint ezen szer eddig előállitatott. Említem, hogy Fontana' tudósításai nem igen egyébből mint gyanitásokból állanak, 's Burhner vala az első, ki a'füzedeket valóban előálliiá 's készítése' módját is még lS2Sban (Repert. XXIX. I. 411) tette közzé, jóval Lerouxnak próbái előttBüchner mindenek előtt a' fű/héjban találtató gyürőnyét feleresztett animonjával olvasztá fel és távolította el, aztán kénsavval megsavanyilott vízzel egy valóban igen keserű olvasztékot nyert. Már most a' kénsavot 's a' festőtárgyat ezen olvasztókból eczetsavas ólmaggal választá le ípraecipitare) , 's a' leszűrt folyadékot kénitett gyulóval , (gas hydrog. sulfuratum), tojás' fejérével és csontszénnel tisztítván meg, egy igen keserű, vfztisztaságu, majdnem szinetlen olvasztékot nyert, melly a' fűzhéj' keserű tárgyának eczetsavas összeköttetése volt gyürőnye nélkül. Ezt tiszta folyó hugyaggal (liquor aminomi caustic.) főzvén, az eczetsavnak legnagyobb része