Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

11-2 II. I jiteraüira. Iálja annak beteges mineműségével együtt, miért ugyan ezen baj tő-okául tekinti ő a' többi közt a* savós hártyák különös szenvedését, és a' vér berzeczességének, a' légkörihöz való arányának fölbillenését. Ha egyszer a' vérrendszernek öregbedett munkássága a' nyirkrendszerrel közlődik, úgy, mint a' szerző állítja , köszvényláz , vagyis köszvénytörés keletkezik, melly ha a' gyöngeség miatt lábra nem kaphat, úgy zsonghiányos köszvény (arthritis atonica, v. disrheuma. 14. §) támad, de ha végre a' haj az ideghüvelyt (neurilema) lepi meg, úgy ideges köszvény (arthritis nervosa) származik. A' köszvénylázak kifejlődését a' szerző nem ritkán fold's légköri (tellurisch-athmosphaerisch) körülményektől mondja ápoltatni. A' szerző ezen bajt minden kétségen kívül fertező természetűnek vallja, még pedig az izzadság által, tehát ruhák és együtt hálás által mondja közöltetni , sőt a' baj járványos uralkodásáról is szól. Az 50. esztendőn túl a' baj saját kóralakai csak ritkán tapasztaltatnak. Mivel a' talokák (cretini) a' köszvénytől egy átalában menten maradnak , a' tudósokat pedig ezen baj főkép szereti megkeresni , úgy, mint a' szerző állítja, föl lehet tenni, hogy a' köszvény kifejlődésére magasabb lelki tehetség légyen szükséges (19. §.). A' köszvény bajokbúi származó lelki betegségek gyakrabban előfordulnak az asszonyok mint a' férjfiak közt. Mivel az ezen idült bajra szolgáló hajlamnak ^ valamint a' köszvényanyagnak olly nagy szerepet enged a' szerző játszani, azért a' következő egyes kóralakok adatnak elő : az agynak köszvényes gyuladása, melly eredetileg, vagy mint kóráttétel (metasta- % % •