Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

8 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. kisebb sebhelyek is. Ügyelni kell továbbá arra , ha valljon a' könytömlőt borító köz takarók rendirányos színűek-e, vagy veresek vagy kékesek? Midőn e' tájon daganat találtatik, azt nézzük , eltűnik-e vagy seni, ha újjal nyomjuk ; így annak területét, keménységét és netalántáni hullámzását vagy érzékenységét is, tett tapintásra, megjegyezzük. A' külső részek'vizsgálata után magára a* szemtekére fordítjuk ügyelőiünket ; 's mindenek előtt általában annak nagysága, helyzete, iránya , mozgása , keménysége; az elválasztott nedvek inineműsége, a' Ailágosság iránti érzékenység tárgya vizsgáLásnnknak. A' nagysági eltérés a' rendes állapottól ha nagy, ugy nagyon feltűnő is. Helyzete a' szemnek, ha ex rendes nagyságú, vagy a'szokott, ugy, hogy a' behunyt szemhéjak mértékletesen boltozvák ; vagy felette kidűlő, vagy mélyen fekvő, melly utóbbi eset öregeknél rendszerint tapasztaltatik, kiknél a' szem' tápláltatása hiányos, 's ennek következésében a' szenigödörbeli báj megfogyván, a' felső szemhéj' külső színe^ 's a' szemgödör' felső csontszéle közt egy mély barázda, vagy gödör támad.— A' szem.' iránya rendes, vagy fel-, le-, egy vagy másik szemszug felé néző ; 's a' beteges irány maradandó, vagy csak időnként nyilatkozó; egy, vagy mind a' két szemen észrevehető.— A' szem' szokatlan helyeztetésével rend szerint rendellenes mozgás is párosul, melly sokszor egészen meg van gátolva 's a' szem meredt 's mozdulatlan; vagy pedig ez örökké reszket 's nyugtalan ; vagy épen heves és mord forgatása vétetik észre; végre néha a' szem' mozgása csak egy bizonyos irányban szabad. — Hogy a' szemteke' keménységét Ítélhessük meg, nagy újunkkal a'