Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

102 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. .kemények maradtak. D. gerellyel felbökte a' leglá­gyabb pontot, 's ez által nagy mennyiségű dögbűz , szürke szinii 's barnás rongyokkal kevert folyadék folyt ki. Későbben székfűforrázattal tétettek boron­gatások , belsőleg pedig gyökünké forrázatot vett a' beteg. A' tályog' megnyitása után az asszony érez­hetőképen javult, a' nagy láz — noha az erők felet­te sülyedtek volt, engedett, 's étvágy és álom visz­szatértek. A' bökpont egy kis bourdonettal folyvást nyílva tartatott, mind a' mellett a' köldökben ön­kényt képződött egy ríj nyilas , mellyen által egy kis geny, néha pedig ételrészek is elfolytak. Fekvés és irány a' hurkabélre hagyának következtetni, azon­ban az elment ételrészek emésztetlenek voltak. Azon kívül a' máj vidék' külön helyein még öt más nyílás is támadt, inellyekből folyvást vékony, barnás fo­lyadék szivárgott, 's mellyeken által a' kéinrud mé­lyen beért a' májba. Meleg borogatások és tápláló életrend mellett mind ezen nyílások begyógyultak. A' hastakarók erősen be voltak húzódva , 's a' ge­nyedés által nagyon megkisebbedett májjal voltaké­pen öszve látszának függeni. A' beteg teljesen meg­gyógyult, csak hogy 4—5 hónappal későbben egyike ezen sípfekélyeknek ismét felfakadt 's kevés vékony genyet öntött. Borogatásokra ez is begyógyult, 's visszaesés nem történt. (Summar. Nr. 19.). 156) Fiatal asszonyok' főfájása Dr. Graves tői (The medico-chirurg. Review. 1833. July). Hogyha e' bajban bővéríiek szenvednek, meg­felel a' czélnak : koránkelés, alkalmatos életrend , sok mozgás, időről időre erős hashajtó. Hogyha nagy találna lenni a vérnek fej felé való torlódása, na­dályt kell a'ifülek megé rakni, vagy még inkább a*

Next

/
Thumbnails
Contents