Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

f 3) Vegyes közlések kivonatokben. 99 tet vele bedörgölni is elegendőnek tartatik arra, hogy a' kigyók, mellyek ezen növény bűzét nem szenvedhetik, elta'voztassanak, mert ez elkábítja őket, mint a' szerecseneket több orvosoknak tanúbizonysága szerint, kik a' fris fűvel tett próbáknál jelen valának. A' Guaco megszárítva, valóban egy kévéssé átható szagű, de ízének keserűsége nincs minden foganat nélkiil, ezen növény tehát valóban derék gyomorerősítő szernek tartathatik, és a' gelisztákat is megöli. Forrázafa igen hatalmas izzasztó szer, és azt hihetni, hogy izzasztó erejénél fogva légyen méreggyőző szer (alexipharmacum). Ezen tekintetből a' cholera ellen is alkalmas orvosságnak tartatik ezen szer. Bizonyosnak látszik e szerint innét , hogy az Eupatorium családéból eredő közviráguak (synantherae) mint p. o. az egyesült álladalmak Eupatorium perfoliatum-a lázüző, hánytató izzasztó tulajdonokkal birjon többé kevesbé. A' Guacó-t Európában is kezdik tenyészteni *) , mint az Ayapana is egykor imide átszállítaték. (Buchners Repert. d. Pharmacie Band XLIV. Heft 3). *) A' Németországban (de nálunk is)" termő kender pakócza (Eupatorium cannalinum) az orvosi közönség részéről nagyobb figyelmet érdemel mint eddig. Mert undorodást okozó keserű íze ezen növénynek, melly másként Cannabina aquatica-nak is neveztetik, és az ő hanytató és hashajtó ereje gy an itatják, hogy az amerikai guaco nem sokkal különb nála *

#). **) Ezen Büchner gyanítása ellenére Meissner Encyclopádiájában az Eupatorium czím alatt (1. 4. Band 314. 1.) azonban ezeket olvassuk. ,, Az arab orvosok valamint Gessner Chambcn , és Bou-