Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

84 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. kalmaztatván, borzas végénél a' gyertyával ineggyiíjtatik, és az elrendelt helyre tartatik mind addig , ínég a' tűzkűp egészen el nem egett. A' fúvó a' tűzkúpot mindég egyenleges izzásban tartsa a' fájóval ; mit úgy fog elérni, ha arra a' legtöbb szelet ereszti , hol az égést hátramaradni szemléli. Midőn a' tűzkúp hamuvá égett, a' műtétei be van végezvé. Ugyan ezen módot kell akkor is követni, ha egyszerre , vagy egymás után több tűzkúpokat kell alkalmazni , vagy ha az első helyére még másik is szükséges; mi megesik néinellykor , ha t. i. az első nem hatott be elég mélyen. II. A'^hig égető szerek. Ezen rendi égető szerek használata sok alkalmatlanságok és nehézségekkel van egybekötve. Mert először nincsenek a' műtevő teljes hatalmában, igen sokszor kelletinél tovább terjengnek; áztán pedig gyakran roszféle fekélyeket gerjesztenek 's a' betegnek kinos fájdalmakat okoznak, még is nem elég hatósan munkálodók. Innét mai nap nem is használtatnak egyéb esetekben , mint; a) Némelly üregfalak fölizgatására , hová t. i. a' tüzes vassal nem férhetni, 's hol az üreg minden pontjait egyeleg óhajtjuk ösztönleni ; b) Némelly váratlan életveszélyekben , hol rögtön hatalmas ellenösztön kivántatik, és alkalmasabb szerek hamarában kezünknél nincsenek. 1) A' forrd víz, A' forró víz az egészséges kül bőrre kisebb mértékben alkalmazva bőrvört (erythema) gerjeszt, nagyobb fokban pedig valóságos égetést hoz elo, ennek minden eléggé ösmert kórjeleivel. Igen hason-