Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Hetedik füzet

Parádi gyógyvizek. 53 legen dobogó szívünket nagyobb tettek által kitűntetni nem engedik , de azért a' mi hatalmunkban áll csekélységekkel is ne szolgáljunk-e a' szerző által Európában leggazdagabbnak állított *) , és még is más részről olly szegény hazánknak % — De hagyjuk ezeket, mert Veritas odium parit, menjünk a' munka szebb oldalaira által: a' parádi gyógyvizek íleves vármegyében Gyöngyös és Egertől szinte egyenlő távolságra a' Mátra hegynek éjszak és kelet közt eső oldalán lévő völgyben fakadnak , és noha olly közel esnek is egymáshoz, még is igen különböző természetűek, mert, mint a' szerző állítja, ott háromféle gyógyvizek t. i. büdöskövesek (kénesek) , vasasok , és timsósak találtatnak , honnét már ezen részről is különös figyelmet érdemelnek , mivel vannak olly betegségek , mellyek különböző gyógyvizeknek engednek. A' szerző mind a' három források' helyzetét, és helyzetbeli körülményeit, azok természeti tulajdonait, vegyiétrészeit, és gyógyító erejét előadja munkájában, sőt a' létrészek könynyebb áttekintete végett a' könyvhöz még két vegybontási rovatokat toldott, Meissner bécsi és Kitaibel egykori pesti Professor szerint, mellyekből a' többi közt főkép a' tündöklik-ki, hogy a' vasas források vas dolgából gazdagabbak a' pyrmonti, spaa-i, bártfai legerősebb vasvizeknél. — Miért keressük tehát külföldön és messze vidéken azt, mi hazánk szívében létez \ A' vasforrásoknak pedig különböző változatai vannak, vannak t. i. gyöngébbek, magokban csak keves vasat foglalók, és vannak, mint mondók igen erősek. A' szerző gyógytudományi vélekedéseit *) Lá»d a' jelen munka bevezetései.