Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Hetedik füzet

3) A' merges állatokról. 43 rém egy hajdan megyénk lovas katonáját, ki honunk Irigyéit (nyárson "sülve) minden uudorodás, és egészség veszélyezés nélkül megevé. Hogy a' kigyóméreg a' száj takonyhártyára téve is semmi balkövetkezéseket nem szül, Dr Hancock magán is többször próbálta. (1. Orvosi Tár 3. kötet 234. 1.). Crisholm egynehány többnyire nyugott indiai halakat mond veszedelmeseknek. O szerinte a' Clupea Thryssa (borstenflosse) képes a' véle előtt még mielőtt lenyeletnék, megölni ; ezen tulajdonsággal mindazáltal bizonyos időszakban bír csak , (Februariustól Juliusig). Risso szerint az angolnának tengeri faja (Muraena conger) ívszakában (laichzeit) hasmenést, a' Tetragonurus Cuvieri pedig altesti fájdalmat, hányást, és székerőltetést okoz, mellyet a' néki eledelül szolgáló szörnyegeknek (Medusae) tulajdonithatni. A' márna (cyprinus barbus) ivadékja régtől óta veszedelmesnek tartatik. Ova autem barbi non raro tormina ventris , et vomitum , choleram non sine morte creant. (Medicina Austro-Vienensis). Sőt némellyek a' csuka (esox lucius) ikráját is kárhoztatják. Sqvalus glacialis (fürészórru hal, Hayfisch) orr vérfolyást, bélpoklosságot, sőt halált is okoz. Scomber pelamys bőr pirosságot , fej- 's bélfájást , szédülést, és undort. A' Murenophis kórságos tüneteket, több napokig tartó félrebeszéléssel öszvekötött lázat. A' sügér (Perca) némelly fajtájának mája veszedelmesnek mondatik. A' görcshal (Raja torpedo, krampffisch) az őt érintőben villám nemii ütést; a' nyilfarkuhal (Raja