Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Hetedik füzet

38 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ' gyermek elvérzésének megmutatására pedig egészen bizonyos jel. Ezen véretlenség nem csak onnan származik, hogy a' vér a' köldökedényekből kifoly , midőn ezek élő gyermeknél átvágatnak ; hanem az élő és lehelő gyermekben tovább tartó a' vért eltávoztató tehetségben is áll. Ennek következésében a' köldökedények akkor is véretlenek, midőn a' köldökzsinór át nem vágatott, 's midőn a' gyermek a' sziileppel öszve lévén kötve, lehelt, és nem fulladásban haltmeg. Gyakran megtörténik, hogy a' gyermekeknek holttestei orvos-törvényszékiesen megvizsgáltatnak , mellyeknél a' köldökzsinór le nem vágatott, 's be sem kötetett, gyakran csak későn a' halál után köttetik le, 's pedig még minek előtte levágatott volna ; és épen illy esetben (a' születés közbeni vagy utáni élet nehéz incgbizonyításű lévén) lehet a' köldökedények vérteliségét vagy veretlenségét mint megbizonyító okot felhordani, mivel csak az okok öszvesége alapíthatja az állításnak hihetőségét, vagy igazságát. Midőn a' gyermek a' születés után tökéletesen élt, akkor a' köldökedények, vagy legalább csak az üterek véretlenek lesznek , ha csak a' köldökzsinór az érütésnek megszűnése előtt le nem köttetett, a'minek meg nem kellene törtenni. A'gyermek a'levágott köldökzsinórnak elmulasztott lekötése következésében történt elvérzés állal halván-meg , hasonlókép véretlen lesz a' köldökzsinór. Midőn a' gyermek megfulladás által mult-ki, akkor a' köldökzsinórban többnyire még vér vagyon. Az esés vagy fejsértésekre következő gutaütéseknél a' köldökzsinór veretlennek találtatik. Midőn a' lehelés