Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Kilencedik füzet

1) A' pesti I. fiók kórházi előadás. 159 den bőrét elvesztette. A' nyers sebre eleinte lenolaj , később cserhéjfőzet rakatott, melly szerek alatt a' nagy kiterjedésű seb csak igen lassan bőrödzött be. A' másik esetben, a' hol mind a' két láb és kar volt leforrázva azon szerek mellett a' gyógyulás igen hirtelen következett. Contusio. A' lobos tünemények a' köz lobellenes módon (nadályozás , salétrom , lágyító irek) gyógyítottak. Diarrhoea chronica. Nyálkás, bódító, elleningerű, zsongítószerek voltak a' gyógyeszközök. Diarrhoea colliquativa. A' fölebb nevezett szereknek csak egy esetben volt foganatuk. Ez egy 40 esztendős férjfiban jött elő , de baja annyira elcsigázta, hogy midőn a' lábadozás' időszakában följárni próbálna, megtántorodván, hanyat esett 's nem eszmélve emeltetett ágyára , a' hol néhány órák után megholt. Dothinenteritis nervosa. A' beteg a' másutt előadott gyógymód mellett nyerte vissza egésségét. Dysenteria. Még a' betegség lobos bélyeget viselt salétrom (nitras kali *) nyákos főzetben mézgával adatott ; a' mint az enyészett a' Dower' porai fejezték be a' gyógyítást. *) Legközelebb a'fojtósavas szikany (nitras natri) javasoltatott , mint hatalmas szer a' vérhasnál bélyegző végbéliob ellen, mint különösen ezen részre inüködő orvosság. Ez óta a

1 kórházban nem volt alkalmam vele próbát tenni: de a' nitras kálin sem tapasztaltam, hogy salepfőzetben hasat hajtott volna , sőt a

1 lobos bélyeget minden eseteimben elég hamar ílszellesztette.