Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

148, II. Literatura. videden a' lélek fogalma adatik elő. A' szerző uf szerint a' lélek nem más mint „ az agyrendszer által az ő legmagasabb jelentésében munkásf.n előjövő életműves életerő. " — Hogy a' lélek és életerő egymással a' legbelsőbben öszvefüggjenek, semmi kétséget nem szenved. Mind ketten egyek, az élet közbenjárói. Mi azonban legalabb a' lélek magasabb hatalmait, 's azon tehetségeket, mellyeket mi kedvély, szellem és akarótehetség alatt értünk, a' lélek alsóbb tehetségeitől, mellyeket a' lélek az élet megtartásának tekintetéből kifejleszt, és mellyeket mi közönségesen életerő neve alatt értünk, jobban megválasztva szeretnők látni, mert másként valóban a' személyességnek, a' halhatatlanságnak, és tökélyedhetésnek fogalmai', egy szóval a' leieknek saját értelme igen megsértetik, és ezen általános természetphilosophiai nézetben egészen el kell sülyednie* Egy illy lélekenyészet pedig a' józan transscendentalis philosophiának és theosophiának fogalmai szerint épenségesen meg nem állhat. A' lélekbetegségek mivoltának , 's létalapjának kifejlődtetésére általmenve, a' szerző űr először a'lelki gyógytudomány jelen állapotjának történeti vázolatát adja elő, és azon nézethöz vallja magát szegődni, melly a' lelki betegségeket ugyan mint magában megáfió kóralakokat tekinti, mellyek mégis mindenkor valamelly anyagi rendetlenségen alapúinak. Ezen nézet számos bizonyítmányokkal táinogattatik , mellyek valóban egyszerű és a' természethöz'hű észrevételeknek felelnek meg, de mellyeket mi itten átugrunk , ne hogy jelentésünk határain túlhaladjunk. (Hufeland Bibi. 1833. 5. 224. 1.). B—t*