Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

Lelek kór-jel tudomány. 137 helyett a' lelki betegségeknek közönséges kórtudományát találjuk , melly a' legnevezetesebb természetbúvárok tapasztalmányaiból vagyon öszveállítva. Úgy hisszük hát, hogy a' munka ajánlására nem sokat mondunk , ha azt mind azoknak számára elkerülhetetlenül szükségesnek mondjuk , kik a' kórtudomány ezen ágába mélyebben kívánnak hatni , síit azok is gazdag ösmeretbányára találnak a'jelen munkában , kik ezen kóralakok természetével bővebben megbarátkoztak, tnellyből ők ríjra hasznot meríthetnek. Vassük tehát figyelmünket a' munkára az első kiadathoz képest. Első fejezet. A' lelki betegségeknek közönséges alaka általában. Itt a' szerző mindjárt más ösvényt választott gondolatainak mint az említett vázolatban. Miután ő röviden megjegyzi , hogy vaiamelly betegség mivoltának bipuhatolására először is az érzékikép tapasztalható tüneményekből világos kóralakot kelljen készítnünk , azon rendellenes anyagi tüneményeket állítja öszve, mellyeket az eszelősöknél (Irren) tapasztalunk ; még pedig a' következő rovatczikkek alatt. I. Az eszelősek fogékonysága az anyagi d o 1 g o k (somaticus) p. o. a' hidegnek , melegnek , fájdalmat gerjesztő dolgoknak és az orvosságoknak behatása iránt általában

1 igen csüggedett. Érdekes az eszelősek fogékonytalansága a' fájdalom iránt öszvehasonlítva a' keresztény vértanúiknak (Martyr), és vallásos vakbuzgóknak (religiöse Fanatiker) állhatatosságával a' kínoztatásban , miről nevezetes példák hordatnak föl. Általában azonban ügy hisszük , hogy ezen csüggedett ösztönfogékonyság az eszelőseknél olly sok kivételt szenved, hogy