Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)
1833. Nyolcadik füzet
4) Jeles kóresetek. 135 vén. — En, a* mellett minden nap megmozgattam az inogó csontdarabot, és ugyan November 21-én szorgalmas gyógyításom után , azt a' még egy kevés helyen tartó szájpadlás takaróitól domború éld késsel levágtam, inelly 6. nehezék, és 15. szemeit nyomó elfajult csont volt, és benne még két záp fogak látszanak. A' lemetszés alkalmával valami 8 latra való vér folyt el ; az után tépettel az üres helyett kitömtem , és 48 óráig xigy hagytam. November 23-kán délután a' kötést miután a' sebet meleg vízzel kifecskendettem volna, megújítottam , és közönséges székiŰvirág-forrázatba mártott tépettel bekötöttem. November 24-én 25. 2G. és 27-én így köttetett hé a' seb mindennap , de mint hogy a' kötést , akár millyen figyelemmel tettem is, és azt bár nyomadékot (compress) alá rakásával ápoltam is, még is mindannyiszor kiesett a' tépet a' sebből, valahányszor száját a' beteg kinyitotta. November 28-án kína-főzetet több illatos füveknek forrázatával mint szájvizet rendeltem, és így a' seb naprúl napra tisztult és kisebbedett, a' bujálkodó bust többször pokolkővel érintettem meg, úgy hogy azon elfajzott, és már érintett nagyságú csont' kivétele után egy hónapra az az December hónapnak 21-én 1832. esztendőben, a' beteg egéssége annyira helyre állott, hogy orczája lelohadt, szája-padlása pediglen húsos, és porczos részekkel annyira kitölt, hogy most tisztán beszélhet, a' mit betegsége kezdetétől nem tehetett, negyedik zápfogának helyén bal felől akkora üresség ínég is fen maradván, hogy egy fogat behelyzeni könnyű volna 10*