Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

120 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. mind a' tapintó mind a' látó érzéknek elárulkoznak, és nem ritkán már a' végtagok mozgásaiban divatló öszvehangzatnak (harmónia) fölbomlása is elegendő ebbeli czélnnk érésére. Magok az igen elrejtett ízűlések is, ha megbetegednek, csak hamar fölvilágosító tüneményeket mutatnak vagy a' távol eső foglalványokban, vagy a' megbetegedett rész közelében, avagy pedig más életművek munkásságainak fölbomlása által kväölköznek. — Sokkal terhesebb azonban az orvoslásra, mégis a' legnagyobb pontosságú ezen bajok való tulajdonának, természetének megismerése, mellyek mivelhogy az ízülések ellenséges külső behatásoknak igen ki vannak téve, és ollykor valóban lerakodások góczának tetszenek lenni, rend kívül gyakorta fordúlnak elő. A'legközönségesebb kóralak a' gyulád ás, melly itt a' legkülönfélébb anyagváltozatokat (metamorphosisokat) hozza elő , mivel az ízületeket öszvetevő képeletek sokfélesége a' gyuladás által mozgásba hozott bujálkodási folyamatot (Wucherungsprocess) igen elősegíti. Ez ollykor csak igen lassan halad előre, hanem annál előbb önállásuvá leszen , minél kevesbé vagyon kifejlődve a' meglepett résznek élőtehetsége, és minél inkább gond viselet nélkül és ápolatlanúi marad annak lobingerlete, Az ízlobnak (Gelenkentzündung) tiszta 's forró alakja sokkal szembeszökőbb, mint sem rá ne lehetne ösmérni. De ha a' betegség egy olly személyt lep meg, ki bctvegyes állapotja által elgyengülve, nedveinek betvegyes állapotjában szenved, ügy az ízlob vegyült bélyeget ölt, és akkor ezen más baj következésében kivilágló bélyeg tűnik elő. Ezen vegyült természetű ízlobnak esetei épen olly gyakran jőnek elő, mint an-