Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

102 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. és a' vértekecseknek (globuli sangvinis) aránya a' sáppadt fehérszeniélyeknek vérében még eddig szorosan meg nem határoztatott, és nagyító-üveg alatt figyelmesen lesz szükség a'vért megvizsgálni, és azoknak vérével öszvehasonlítani, kik elvérzések következésében haloványodtak meg. Egyébbiránt a' vérnek állapotja a' sáppadság alatt a' legtanüságosabb bizony itmánya a' folykórtudomány (pathologia humoralis) méltóságának , érdemének, valóságának. — A' sáppadság után különös figyelmet érdemel a'süly (scorbutus), a' vér csüggedt öszveállását ezen baj alatt, a' pirnyének' megválását,és a'vérnek fölolvadt állapotját mind a'folyrnind ]»edig a' inerkórtudománynak (pathologia soiidaris) figyelemre kellelt méltatni. Az elsőbbik tanítmánynak követői mindenkor visszatérlek arra, az utolsóéi arra semmit sem akartak hajtani. A' sülyös vérnek legjobb leírását kétség kívül Mead adta, melly ösmeretesebb, mint sem azt itten közlcni szükség volna. A' süly egyébként a' legtanüságosabb betegségek közé tartozik. A' sós étkek betegítő és a' savanyok gyógyító tulajdona , a' tisztátalan levegőnek, és rosz táplálmányoknak ártalmas Volta, a' levegő és életneiu megváltoztatásának üdvös foganata pedig ezen bajban sokkal jobban kitűnnek , mint más betegségekben. Nevezetes még az is, hogy a' vérnek megromlott állapotja után a' nie-fő részek olvaszkodó állapotja következik. A' sülyhöz legközelebb a' bibor (purpura) áll, az tapasztaltatott t. i. ezen betegségnél, hogy a' vérlepény megválakozott légyen, a' nélkül hogy merő állapotot Vett volna magára, avagy öszvezsugorodoft volna ; és hogy szalonnahártya képűit ugyan, de nem serlegalakü. A' vér fölülele nemzetes mélységre szaltuaga