Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

08 II. Literatur». legalkalmasb elrendelésíi, leghasznosabb 's legnépesebb fürdőhelyeinek (magyar ja'tékszinnel). Három forrást különböztetünk-meg Füreden ; úgymint a) a' fő vagy közönséges — , b) a' vasas vagy közép— c) a' fürdő forrást. K i t a i b e 1 szerint azok szénsavban felette dúsak. Schuster szerint álló vegyrész a' fő forrás' vizének egy fontjában van: Kénsavas keserag . 3,00 szetner Kénsavas szikag 35,00 — Sósavas keserag 4,00 — Szénsavas keserag 3,00 — Vas 1,50 — Köveccsel szövetk. vas 0,33 — Kövecs 1,50 — 48,33 sz Füred* vizei a' hazánkbeli legerősebb vasas vizek közé tartoznak, 's ital és fürdőkép használtatnak a' következő kórformák ellen: a) Tiszta gyengeségtől való senyvek—; b) szenveteg folyások , név szerint vérfolyások—; c) időit idegbetegségek, ideggyengeség , köszvényes letételektől vagy szélütés következésében származott bénulások, — rángásos betegségek— ; d) gyengeség által föltételezett altestbeli részek' szenvedelmei ellen. Itt teszünk említést a' balatoni tófürdő ről is, melly elhirhedését Nádorné Ő Fenségének köszöni. Foglal magában a' balatoni víz földes sókat és vasat 's pedig nem csekély mennyiségben ; 's mind magányosan, mind a' füredi érczes vízzel használtatva, ideggyengeség ellen magasztaltatik. ABAUJban a'ránki fürdők hiresedtek-el leginkább. Fekszenek azok négy óránvira Kassa' városa-